Skip to: Site menu | Main content

 

III. Erdélyi Vándoregyetem

Idei témánk: Résztõl az egészig

Idõpont: 2010. október 21-24

Helyszín: Krasznamihályfalva, termálstrand

Ez történt a III. Erdélyi Vándoregyetemen

Október 21. és 24. között került sor a 3. Erdélyi Vándoregyetem megszervezésére, amely ezúttal a Résztõl az egészig címet kapta. A rendezvény szervezésében a kezdeményezõ ErGo Egyesület mellett részt vett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság. Továbbá partnerek voltak a szervezésben a Harmonia Cordis Egyesület, az EmpirX Egyesület és az ARGO Audiovizuális Egyesület is.

Október 21.-én, csütörtökön délben 12 órakor indult el a résztvevõk többségét szállító autóbusz Kolozsvárról, a BBTE fõépületétõl. A csoportot Vetési Imola szervezõ, KMDSZ vezetõségi tag kísérte.

Délután a helyszínen, Krasznamihályfalván, Jobb Domokos helyi református lelkipásztor, Simon Károly ErGo elnök, és Kerekes Mária Tímea szervezõ fogadta a résztvevõket. Az elszállásolás után (a résztvevõk többségének a református gyülekezet vendégháza adott otthont) a helyi református templom megtekintése következett. Lehetõség volt a toronyból végigszemlélni a környéket, és a résztvevõk a Jobb Domokos által készített és berendezett, valószínĂ»leg egyedülálló "toronykönyvtárat" is megtekinthették.

A Vándoregyetem megnyitójára már a tábor központjának számító termálstrandon berendezett elõadóteremben került sor. A megnyitón Simon Károly ismertette az Erdélyi Vándoregyetem kezdeményezés alapcéljait, és a rendezvénysorozat eddigi történetét. Ezután Jobb Domokos helytörténeti elõadása következett.

Az elõadás után a helyszínre érkezett Néda Zoltán akadémikus professzor, a Vándoregyetem folyamat fõvédnöke, így a Vetési Imola által szervezett ismerkedési programban már õ is részt vehetett. Az ismerkedés után szabad program következett, amelybõl természetesen esti fürdés lett. A medencébe 70 fokos termálvíz ömlött, és a bejárás az épületbõl történt, így a kinti hideg ellenére hamar kiderült, hogy nem áll fent a veszélye a megfázásnak. Az esti program közben érkezett a helyszínre többedmagával a rendezvény egy másik fõszervezõje Járai-Szabó Ferenc, a BBTE Fizika Karának oktatója.

Október 22.-én, pénteken, a reggeli után Szedmina Lívia elõadása nyitotta a napot. Lívia Szabadkáról érkezett a Vándoregyetemre, a Szabadkai MĂ»szaki Fõiskola oktatója. Bár oktatóként fõleg mĂ»szaki angolt tanít, kutatási területe az ír történelem, így elõadásának is ez volt a témája. Elõadásában, melynek címe "Rebel with a cause - John Devoy és az ír függetlenség", John Devoy forradalmár és feniánus munkásságát mutatta be. Elõször az elõzményekrõl, az általános történelmi kontextusról beszélt, majd részletesebben kitért arra, hogy az egyes vezetõk, csoportok (részek) hogyan járultak hozzá a közös cél eléréséért vívott harchoz (egész). Ez a közös cél természetesen egy szabad, független Ír állam létrehozása volt, és a történet középpontjában John Devoy tĂ»nt fel újra és újra. A képekkel gazdagon tĂ»zdelt elõadás mondanivalója és hangulata, az elõadó stílusának köszönhetõen mindenki számára átjött. Volt amikor elszomorított, volt amikor elgondolkodtatott, volt amikor a kétségbeesett, értelmetlen, nem átgondolt megoldások (néhány emberrel támadjuk meg Kanadát, stb.) szomorkás mosolyra késztették a hallgatóságot, de a harcosok elszántsága és akaratereje valószínĂ»leg mindenkiben csodálatot ébresztett.

Annak ellenére, hogy GPS készüléke egy plusz kirándulást is betervezett útjába, szerencsére végül percre pontosan érkezett a helyszínre Debrecenbõl a második elõadó, Trócsányi Zoltán akadémikus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézetének munkatársa. Elõadásában, melynek címe "Az elemi részek és a Világegyetem kapcsolata", mindenki számára érthetõ módon tekintette át a részecskefizika legfontosabb felfedezéseit, melyek egyben rejtélyeket is felszínre hoztak. Kiderült, hogy a Világegyetem anyagának többségét olyan anyag hordozza, amelyet sem a Földön, sem a világĂ»rben nem sikerült eddig megfigyelni. Mindezek mellett áttekintettük a leglényegesebb felfedezéseket, és szó volt arról, hogyan próbálják korszerĂ» részecskefizikai kutatásokban ezt a rejtélyes anyagot megtalálni.

Délben szülei kíséretében megérkezett a tábor legfiatalabb résztvevõje, Emese, Bálint Szidónia és Zoltán tíz hónapos kislánya.

A délutáni elõadássorozat elsõ elõadását Kun Ferenc tartotta, "Fragmentációs jelenségek" címmel. Az elõadó szintén Debrecenbõl érkezett, és szintén a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézetének munkatársa, valamint a Debreceni Tudományegyetem oktatója. Ă• fordítva közelítette meg az idei Vándoregyetem témáját, és arról beszélt, hogy hogyan jutunk az egésztõl a részig. Az elõadásban szó volt a közelmúlt eredményeirõl, amelyeket a hélyszerkezetek és a mĂ»anyagok fragmentációjának vizsgálata során értek el. Elméleti érdekessége mellett mindkét részterület gyakorlati jelentõséggel is bír: zárt héjszerû struktúrák (üzemanyag tartályok) robbanás okozta fragmentációja az elsõdleges forrása a földkörül keringõ Ă»rszemétnek, amely ma már komoly veszélyt jelent az Ă»reszközökre, míg a mĂ»anyagok fragmentációja az ipari újrahasznosítás egyik lépése. Ezért fontos az ilyen fragmentációs jelenségek tanulmányozása. Az elõadásban mindezek mellett szerepet kapott a fragmentációs jelenségek elméleti, számítógépes vizsgálata is.

Délután a második elõadást vallás és filozófia témakörben Jitianu Liviu, a BBTE oktatója tartotta. Elõadásában a posztmodern társadalom néhány jellemzõjét boncolgatta, az általa "multiopció-társadalomnak" nevezett jelenséget tárgyalta. A központi téma az igazság fogalma volt. Létezik-e abszolút igazság, mi a különbség a vallás és a tudomány igazságfogalma között? Felvetõdött, hogy a (természet)tudósok egy bizonyos szempontból talán "könnyebb" helyzetben vannak, mint az Egyház gondolkodói, mivel nekik nem kell "elszámolniuk" egy "magasabb fórum" elõtt. A tudományos igazságnak nem kell feltétlenül abszolútnak, teljesnek, végsõnek lennie. Kiterjeszthetõ, alakítható, továbbgondolható és ez nagyobb szabadságot ad a tudósoknak. A téma margóján egy beszélgetés is kialakult, és végül az elõadáson résztvevõ másik egyházi személy, Jobb Domokos református lelkész is kifejtette a témával kapcsolatos gondolatait.

A pénteki nap utolsó elõadását Simon Károly, a BBTE Matematika és Informatika Karának oktatója tartotta, "Szoftverrendszerek – résztõl a rendszerig" címmel. Az elõadás alapkérdései: hogyan képes megfelelni a szoftveripar a növekvõ követelményeknek, hogyan készülhetnek el határidõre bonyolult szoftverrendszerek, véget ért-e a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években emlegetett "szoftverkrízis", létezik-e a szoftveripar minden problémájára választ adó megoldás, "ezüst golyó"? Az elõadás központi témája: hogyan készülnek napjaink bonyolult, sok funkcionalitást biztosító szoftverei, vállalati rendszerei, hogyan jutunk el komponensektõl (rész) a rendszerig (egész). Az elõadás elsõ részében az elõadó néhány példával szemléltette a számítástechnikai fejlõdés ütemét, majd a programozási paradigmák fejlõdésérõl beszélt, példákkal és viccesebb megközelítésekkel tĂ»zdelt elõadásában. A paradigmák áttekintése után szó esett a különbözõ tervezési mintákról, a bonyolultabb szoftverrendszerek esetében megszokott architektúrákról, a fejlesztõk rendelkezésére álló különbözõ eszközökrõl, keretrendszerekrõl, programozói felületekrõl. Végül a fontosabb szoftverfejlesztési stratégiáknak az áttekintése után, az elõadás megpróbált választ adni a feltett kérdésekre. Kiderült, hogy nincs egyértelmĂ» válasz arra, hogy véget ért-e a "szoftverkrízis", de az biztos, hogy nem létezik "ezüst golyó". Azt mondhatjuk inkább, hogy "sörétek" vannak: nagyon sok módszer, stratégia, recept, eszköz létezik és egy jó "konfiguráció" sikeres projektet eredményezhet.

Este a nemzetközi szinten elismert, és remélhetõleg hamarosan világhírĂ» Monyo Project zenekar szolgáltatta a hangulatot. Baba szépsége és gyönyörĂ» hangja, Monyo világklasszis gitárjátéka és a zenekar profizmusa már az elsõ percekben rajongókat szerzett a csapatnak. A koncerten a helyi református ifjúsági közösség tagjai is részt vettek, a tiszteletes vezetésével, aki a hangulat megteremtésébõl is kivette a részét, ezzel a zenekar õszinte csodálatát is kiérdemelve. A koncert nagy részét a Cold Rock nevĂ» angol nyelvĂ» új album számai képezték, amelyek közül sok méltán megérdemelné, hogy világslágerré váljon. A stílus tekintetében a zenekar stílusteremtõnek számít, az általuk teremtett, az albummal azonos nevĂ» Cold Rock zenei irányzatot kívánják népszerĂ»síteni. A koncert egy unplugged mĂ»sorral kezdõdött, ahol a lassúbb számok közül szemelgettek (pl. Just You Just Me), majd hamarosan elkezdõdött a buli, amelyen az elõzõ koncertekrõl ismert számok (pl. White Silence) mellett néhány újdonság is helyet kapott. Például speciálisan a Vándoregyetemre készült el a Kiss The Sun sláger egy új hangszerelésĂ» változata, amelyet Monyoék a helyszínen a fõszervezõnek, Karesznek (Simon Károly) dedikáltak. A koncert után a zenekar tagjai együtt buliztak a résztvevõkkel, és a végén még egy éjszakai fürdést is bevállaltak (bár egy kommunikációs baki miatt volt akinek ezt ruhában kellett megtennie…).

Szombaton a biofizikáé volt az elsõ szó. Bálint Zoltán (Emese édesapja) székelyudvarhelyi származású biofizikus kutató. Tudományos munkásságának eredményei már nagyon fiatalon nemzetközi elismerést hoztak Zolinak, aki jelenleg a Grazban mĂ»ködõ Orvosi Egyetem egyik kutatócsoportjában tölt be vezetõ beosztást. A Vándoregyetemen tartott elõadásának címe "A sejtrészek összehangolt mĂ»ködése", melynek során megismerhettünk néhány lehetõséget amelyek segítségével képet nyerhetünk a sejtek mĂ»ködésérõl. A különbözõ mikrószkópiás módszerek segítségével más-más, a sejtekben lejátszódó folyamatok tanulmányozhatók. Az élõ sejteken végzett fluoreszcenciás mérések kitĂ»nõ lehetõséget nyújtanak a sejtrészek mĂ»ködésének valós megfigyelésére. A szemet gyönyorködtetõ és emellett nagyon sok információt hordozó mikroszkópos felvételek segítségével megnéztük, hogyan lehet a sejten belüli anyagszállítást láthatóvá tenni és bepillantást nyertünk a sejtekben lejátszódó folyamatok sebességébe és bonyolultságába, vagyis mindabba, ami az egész szervezet mĂ»ködésének alapját képezi.

A résztvevõk nagy sajnálatára a rész és az egész kapcsolatának matematikai áttekintése, vagyis a végtelen sok részletbõl álló fraktálokról szóló elõadás az elõadó távolmaradása miatt elmaradt.

Így a biofizika után biológia következett. A szombati nap második elõadását Balog Adalbert, a Sapientia EMTE oktatója tartotta, "Gyors evolúció – piros legyek vagy zöld, babot egyek vagy borsót" címmel. Az elõadás felkonferálásakor Járai-Szabó Ferenc elmesélte, hogy meglepõdött, mikor megkapta az elõadás kivonatát. Elsõ olvasáskor nem figyelt a címben található vesszõre, és a "piros legyek vagy zöld babot egyek" témát sehogy sem tudta értelmezni.

Biológus körökben napjaink egyik legizgalmasabb tudományos kérdése az, hogy vizsgálható-e az evolúció kis idõintervallumokban – mondta az elõadó. A kérdésre egyértelmĂ» válasz adható: Igen. Egyes rovarok (levéltetvek, gyümölcslegyek) esetében a gyors tápnövény csere, a rovarölõszerekre kialakuló gyors rezisztencia vagy a szín polimorfizmus és az ezekkel összefüggõ eltérõ ragadozó és/vagy parazitoid nyomás a reproduktív izoláció fõ kiváltó okai. Az elõadásban a borsó-levéltetĂ» példáján végigkövethettük egy faj gyors adaptációját és új fajok kialakulását egyedi, valamint csoportos viselkedési mintázatok alapján.

A Vándoregyetem utolsó szakmai elõadását Székely Imre a BBTE oktatója tartotta, közgazdaságtan témában. Elõadásának címe "Az euró romániai bevezetésének gazdaságpolitikai kihívásai". Románia, a csatlakozási szerzõdés aláírásával vállalta, hogy amint eleget tesz az elõírt feltételeknek, nemzeti pénzét euróra cseréli. Az elõadás során azt tekintettük át, hogy milyen elõnyökkel jár, illetve milyen hátrányokat jelent ez a folyamat. Milyen feltételeknek kell megfelelni, illetve hogyan áll Románia ezen a téren? A mindennapjainkat is érintõ témát nagy érdeklõdéssel hallgatta a közönség és a végén rengeteg kérdéssel ostromolta az elõadót.

Az elõadások szüneteiben bõven volt lehetõség elbeszélgetni az elõadókkal, kérdéseket feltenni, esetenként tanácsot, útmutatást kérni, és ezt a résztvevõk minden esetben ki is használták.

 

Szombaton az este filmnézéssel kezdõdött. Az ARGO Audiovizuális Egyesület néhány új rövidfilmjét tekinthették meg a résztvevõk. A következõ filmek kerültek mĂ»sorra: Bertóti Attila: "Ariadné fonala", Dunai László: "Víz alatt", Felméri Cecília: "Mátyás, Mátyás", László József: "Autostop", Visky Ábel: "Éjszaka a földön", és Visky Sámuel: "Partatlan".

Az idõjárás szombaton kedvezõ volt a Vándoregyetemnek, a szerencsére csillagos ég lehetõséget adott a következõ esti program sikeres megszervezéséhez. A résztvevõk az EmpirX Egyesület által biztosított modern távcsõ segítségével kémlelhették az eget, Néda Zoltán irányításával.

A csillagnézést a Harmonia Cordis Egyesület csodálatos koncertje követte. Az egyesület alapító elnöke, Beke István nemzetközi szinten elismert gitármĂ»vész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia oktatója. Nevéhez fĂ»zõdik többek között a nagy sikerĂ» erdélyi Nemzetközi Gitárfesztiválok megszervezése. Mint ahogyan mindig, most is lenyĂ»gözte a közönséget az általa szervezett program. A csodálatos argentin muzsikával három elõadómĂ»vész ajándékozta meg a Vándoregyetem közösségét. Beke István gitárjátéka most is zseniálisan szólt, Ionuț Bugnar hegedĂ»jének hangja a szívekig ért el, és mindehhez Bíró Endre szolgáltatta a ritmust furcsa hangszereivel.

A koncert után karaoke-party készülõdött, de végül a "medencés buli" gyõzött, szinte mindenki a termálvizet választotta, és a Harmonia Cordis erõsítésének köszönhetõen, hamarosan igazi buli alakult ki a medencében. A zenét DJ Bézé (igen, azonos Bálint Zoltán biofizikus kutató elõadónkkal) szolgáltatta, bár voltak akik meggyanúsították, hogy idõnként csak interfészt (az interfészekrõl Simon Károly elõadásában bõven esett szó) képez Szedmina Lívia és a keverõpult között.

Vasárnap délelõtt a résztvevõk testületileg részt vettek a református istentiszteleten és így megismerkedhettek Jobb Domokos lelkipásztor egy újabb arcával. A prédikáció valóban a szívekhez szólt. Elhangzott többek között, hogy különbség van az "eltelt" és "elmúlt" idõ fogalmak között, hiszen nem mindegy, hogy az idõ csak egyszerĂ»en elmúlik, vagy megtelik tartalommal.

 

 

 

 

 

Hisszük, hogy joggal mondhatjuk: a 3. Erdélyi Vándoregyetem eltelt, és minden résztvevõ számára egy szép emlék marad. Reméljük mindannyian, kibõvült csapattal találkozunk a vándorlás következõ helyszínén, de addig is: a Vándoregyetem folyamat halad tovább, hírekkel, rendezvényekkel jelentkezünk, és reméljük minél többször sikerül találkoznunk.

Elõadások

Balog Adalbert (Sapientia EMTE, Marosvásárhely)
Gyors evolúció – piros legyek vagy zöld, babot egyek vagy borsót 

Az Aphidius ervi parazitoid darázs által megfertõzött borsó-levéltetĂ» (Acyrthosiphon pisum) tĂ»zõ napsütés idején leveti magát a tápnövényrõl a forró talajra, ahol hõhalált hal. Mi ennek az elõnye a populáció túlélése szempontjából? Hogyan befolyásolta ez és hasonló viselkedési formák egy faj gyors evolúcióját? Napjaink egyik legizgalmasabb tudományos kérdése az, hogy megfogható-e vagy vizsgálható-e az evolúció kis idõintervallumokban. A kérdésre egyételĂ» válasz adható: Igen. Egyes rovarok (levéltetvek, gyümölcslegyek) esetében a gyors tápnövény csere, a rovarölõszerekre kialakuló gyors rezisztencia vagy a szín polimorfizmus és az ezekkel összefüggõ eltérõ ragadozó és/vagy parazitoid nyomás a reproduktív izoláció fõ kiváltó okai. Modellállatunk a borsó-levéltetĂ», amelyen végigkövethetjük egy faj gyors adaptációját és új fajok kialakulását egyedi, valamint csoportos viselkedési mintázatok alapján.

Bálint Zoltán (Medical University, Graz)
A sejtrészek összehangolt mĂ»ködése

A sejt a szervezet építõköve, mely önálló mĂ»ködésre képes. A sejtek mĂ»ködésének tanulmányozásával bepillantást nyerünk a szervezetben lejátszódó folyamatokba is.

Az elõadásban áttekintünk néhány lehetõséget amelyek segítségével képet nyerhetünk a sejtek mĂ»ködésérõl. A különbözõ mikrószkópiás módszerek segítségével más-más, a sejtekben lejátszódó folyamatok tanulmányozhatók. Az élõ sejteken végzett fluoreszcenciás mérések kitĂ»nõ lehetõséget nyújtanak a sejtrészek mĂ»ködésének valós megfigyelésére. A különbözõ festési módok tárgyalása után, néhány példán keresztül bemutatjuk a módszer alkalmazhatóságát és határait. Megnézzük hogyan lehet a sejten belüli anyagszállítást láthatóvá tenni és bepillantást nyerünk a sejtekben lejátszódó folyamatok sebességébe és bonyolultságába.

Az elõadásban különösen nagy hangsúlyt kap a sejtrészek összehangolt mĂ»ködésének bemutatása és ezen keresztül az egész sejt mĂ»ködésének feltárása. Végezetül tárgyaljuk, hogy ezen adatokból milyen, az egész szervezetre érvényes, konklúziókat vonhatunk le.

Jobb Domokos (Ref. lelkész, Krasznamihályfalva)
Helytörténeti elõadás

"Krasznamihályfalva egyike a Partium kicsiny falvainak. Egyfelõl az Ér, másfelõl a Kraszna övezi, Szatmár megye déli részén, a
megyeszékhelytõl mintegy 42 km-re található. Közigazgatásilag a tõle 4 km-re fekvõ Ákoshoz tartozik. Noha Kr.Béltek irányában látni lehet a magasabbra törõ dombokat, ez síkvidék: legelõkkel, szántóföldekkel. A települést, mintegy körül öleli az Ér, ez az Ady Endre által "furcsa árok" - nak látott patakocska. Krasznamihályfalva nevét védõszentjérõl, Szent Mihályról kapta..., s a közelben folydogáló Krasznáról amit magyarul Nagyérnek is hívtak."

A honismertetés Krasznamihályfalva rövid (egyház)története mellett, beszél még Torboszlai Beretzki Györgyrõl aki az 1848-as
szabadságharcban vállalt szerepet s aki itt nyugszik a temetõben. A múlt megidézése közben a tágabb térséget is meismerhetjük, történelmi, vallási népességi vonatkozásaiban.

Kun Ferenc (MTA-ATOMKI, Debrecen)
Fragmentációs jelenségek

Hézköznapi tapasztalat, hogy ha elejtünk egy porcelán tányért, az a konyha talajához csapódva darabokra törik. Általánosan igaz, hogy egy szilárdtest széttörése, úgynevezett fragmentációja akkor következik be, ha a testtel rövid idõ alatt nagymennyiségĂ» energiát közlünk. Ez elérhetõ például úgy, hogy a testre ütést mérünk egy kalapáccsal, lövedéket lövünk bele, felrobbantjuk, vagy ha a testet ütköztetjük egy másik testtel (például a talajjal). Fragmentációs jelenségek a természetben igen széles méretskálán fordulnak elõ: a Naprendszer aszteroidáinak ütközésétõl a mikrovilág hosszú láncmolekuláinak töredezéséig mindenütt találkozhatunk velük. A közbensõ méretskálákon számos ipari alkalmazás (bányászat, nyersanyag feldolgozás) és geológiai példa (vulkánkitörés) említhetõ.

A rendezetlen mikroszkópikus szerkezetĂ», ridegen törõ szilárdtestek fragmentációs folyamatai meglepõ univerzalitást mutatnak: a keletkezett darabok méret-, illetve tömegeloszlása hatványfüggvény szerint csökken, amelynek exponense elsõsorban a dimenziószámtól függ. Az elõadásban áttekintjük a közelmúlt eredményeit, amelyeket a nem tömbi rideg anyagok (hélyszerkezetek) és a nem ridegen törõ anyagok (mĂ»anyagok) fragmentációjának vizsgálata során értünk el. Elméleti érdekessége mellett mindkét részterület gyakorlati jelentõséggel is bír: zárt héjszerû struktúrák (üzemanyag tartályok) robbanás okozta fragmentációja az elsõdleges forrása a földkörül keringõ Ă»rszemétnek, amely ma már komoly veszélyt jelent az Ă»reszközökre. MĂ»anyagok fragmentációja az ipari újrahasznosítás egyik lépése. Kísérleti eredmények mellett bemutatjuk a fragmentációs jelenségek számítógépes modellezésének lehetõségeit is.

Simon Károly (BBTE, Kolozsvár)
Szoftverfejlesztés: résztõl a rendszerig

Hogyan készülnek napjaink bonyolult szoftverei, vállalati rendszerei? Hogyan képes a szoftveripar tartani a lépést az állandó fejlõdéssel, hogyan képes megfelelni a növekvõ elvárásoknak? Hogyan jutunk el résztõl (modul, komponens) az egészig (szoftverrendszer)?

Ezekre a kérdésekre próbál választ adni az elõadás. Áttekinti a fontosabb paradigmaváltásokat, röviden tárgyal néhány fejlesztési stratégiát, bemutatja a tervezési minták követésének fontosságát, felsorol néhány technológiát és keretrendszert, megpróbál egy képet adni a bonyolult vállalati szoftverrendszerek architektúrájáról, és végül rávilágít néhány aktuális kérdésre, irányvonalra.

Szedmina Lívia (Subotica Tech, Szabadka)
Rebel with a cause - John Devoy és az ír függetlenség

Az elõadásban John Devoy (1842-1928) forradalmár és feniánus munkásságat fogom bemutatni. Élete nagy célja egy szabad, független Ír állam létrehozása volt. Fiatal korában Írországban vállalt aktívan részt a brit uralom elleni küzdelemben. Bebörtönözték, majd szabadulása után az Egyesült Államokba vándorolt ki és kulcsembere lett a Clan na Gael szervezetnek. 1903-tól haláláig a Gaelic American c. lap szerkesztõje, ahol írásaival szállt síkra az ír függetlenségért. Jelentõs pénzösszegeket gyĂ»jtött a Friends of Irish Freedom szervezeten keresztül, amellyel Írországban fegyvervásárlást és egy esetleges lázadást támogattak. EgyüttmĂ»ködött nemcsak más amerikai-ír forradalmárokkal, hanem a politkai elittel is, Charles Stewart Parnell ír politikussal és az amerikai-ír delegációval, akik a 1919-es párizsi béketárgyaláson próbáltak Írország függetlenségéért harcolni. Bár a cél közös volt, egy szabad Ír állam létrehozása, munkássága kapcsolatot teremtett a békés, politikai és az erõszakos, forradalmi megközelítés között.

Trócsányi Zoltán (MTA-ATOMKI, Debrecen)
Az elemi részek és a Világegyetem kapcsolata

Az elmúlt két évtized forradalmi felfedezéseket hozott a Világegyetem szerkezetérõl. A felfedezések egyben rejtélyeket is felszínre hoztak. Kiderült, hogy a Világegyetem anyagának többségét olyan anyag hordozza, amelyet sem a Földön, sem a világĂ»rben nem sikerült eddig megfigyelni. Az elõadásban áttekintjük a leglényegesebb felfedezéseket, és utalunk rá hogyan próbálják korszerĂ» részecskefizikai kutatásokban a rejtélyes anyagot megtalálni.